2016.01.23.

Az előző bejegyzésben, az internetfüggőket támadtam meg. Most a társadalmunk szégyeneit fogom, mégpedig azokat a fiatalokat, akik korán elkezdték az ivászatot, a droghasználatot, a bulizást, és ugye a szexuális életet.

Ha azt gondolod, hogy ez csak egy szóbeszéd, ami leginkább pletykákon alapul, és nincs alapja, sajnos ki kell, hogy ábrándítsalak!

Itt egy egyszerű példa. A válaszadó egy lány, illetve 13 éves.

A fiatalok körében ez teljesen normális. És itt nem csak a 13 évesekre gondolok, szerintem 14-16 éves korban sem helyes ilyet művelni. De ők úgy érzik, hogy ez a menő, és ezt fogják folytatni. 

Könyörgöm, ha már most ilyen hamar kezdik  ezeket a dolgokat, a mi gyermekeink mikor fogják? Azt már meg se merem kérdezni, hogy azok, akik fiatalkorúkban így viselkednek, azokból milyen felnőtt lesz...

Már inkább azt mondom, hogy erre a világra nem is érdemes gyereket szülni, ha ilyen tini lesz belőle. 

Természetesen, ismerjük a Koncz Lilit, és a Dósa Fanni nevű hölgyeket is. Óhh, ide a hölgy szó talán túl finom is. Szóval, mindenki tudja, hogy miről híresek, és az nem az eszük. És nemcsak ők ketten vannak, akik így viselkednek.

Most pedig gondolkodjunk el azon, hogy hány fiatalt tudnak megzsarolni csak azért, mert feltöltött magáról egy intim képet. Szóval, kérlek titeket, hogy csak óvatosan!

Merem kimondani, hogy több az olyan lány, akiben többször járt már nemi szerv, mint a szüzek száma. És ez szomorú. Én pedig már nevetni tudok csak az ilyen lányokon.

Kérlek titeket lányok, jól gondoljátok meg, hogy kinek adjátok oda magatokat, hisz egy nő legnagyobb kincse, az ártatlansága -Mondta egyszer egy barátom. Egy fiú barátom. Szóval higgyétek el, hogy a fiúk is többe nézik, az olyan lányokat, akik nem így viselkednek. Az olyanokat, akiket már esetleg megfektettek, azokat nem is nézik utána már semmibe, és csak kihasználják őket.

Aztán ez többnyire a szülő hibája is. Tehát, ha véletlenül egy szülő olvasna, akkor kérem őt, hogy jobban ügyeljen oda, hogy hova engedi el a gyerekét. És én meg sem engedném bizonyos korig, hogy egyáltalán regisztráljon valamilyen közösségi oldalra. De ez már lehet, hogy az én szigorúságom.

A droghasználat, és az alkohol.

Megértem, hogyha elmégy egy buliba, akkor jól esik picit inni. Bevallom én is szoktam. Sőt, többet is. De ez legyen az én gondom. De ti, akik még fiatalok vagytok, ne igyatok annyit, hogy ne is emlékezzetek, hogy mit csináltatok előző este. Igyatok, csak annyit, hogy jól érezzétek magatokat. 

A droghasználatot, pedig egyenesen elítélem. Van saját tapasztalatom ezzel kapcsolatban, és merem kijelenteni, hogy életem legrosszabb élménye volt. Amit talán lehet, hogy később meg is osztok veletek, ha kéritek. 

Most pedig,

jó éjszakát kedveseim!

2016.01.23.

Valljuk be, hogy tényleg egy elkorcsosult társadalomban élünk, ami elég szomorú.

Szomorú látni, hogy az internet, és a telefon teljesen átvette az életünket.

Interneten ismerkedünk, ott alakítjuk ki a kapcsolatainkat, ott vásárolunk, mert ugye kényelmes pár kattintással elintézni azt, minthogy kimozduljunk egy picit is. Sőt, valaki szexuális életet is az interneten él(értem itt, a camszexet, chatszexet, illetve a chatrouletten mutogató perverz bácsikat).

Ez így jó nekünk??

Márpedig tehetnék ellene valamit. Ha mindenki picit, csak picit változtatna az életén, elég lenne ahhoz, hogy kicsit szépítsünk a társadalmunkon.

Pontosabban mire is gondoltam a cím kitalálása alatt?

Arra, hogy annyira átvette az életünket az internet használata, hogy az borzasztó. Nem tudom, hogy ki hogy veszi ki ebben a szerepét, ha kevésbé, akkor csak gratulálni tudok neked! De ha nem, és a bevezetésben magadra ismertél, akkor kérlek változtass.

Mesélek egy sztorit, ami megmutatja, hogy tényleg csak igazam van. (garantáltan sírni vagy nevetni fogsz, hogy mennyire borzasztó a helyzetünk)

Először is felteszem a kérdést, hogy te hol szeretsz ismerkedni? Interneten, úgy hogy rád ír egy random pasi/csaj (az utóbbi esetben, szomorú, hogy idáig fajultunk), vagy élőben? És általában hol ismerkedsz? Alakult már ki, normálisnak mondható kapcsolatod az interneten?

Én élőben.

Ehhez kapcsolódik egy sztori is:

Egy kivételesen nem napsütötte, hanem elég esős napon, buszon utazott egy lány. Az egyik pillanatban felszállt a buszra egy fiú is. A fiú szótlanul elment a lány mellett, és egy üléssel mögé ült. Nem kezdtek el beszélgetni. A lányt ez nem is zavarta, mivel nem is gondolkozott ilyesmin. 

Majd, mikor a lány leszállt a buszról, és egy kis idővel később felkuksolt facebookra, látja, hogy rengeteg értesítése van. A buszos fiú végiglájkolta a lány képeit. A lány erre megdöbbent, és azt se tudta, hogy sírjon vagy nevessen. És egyre csak azon gondolkozott, hogy hogy vállt ilyen borzalmassá a világ. 

A fiú megtehette volna azt is, hogy leszólítja a lányt, esetleg mellé ül, és megpróbál elindítani egy beszélgetést, de ehelyett végiglájkolta a facebookon. 

Undorítónak tartom a fiú viselkedését.

A lánynál, mondjuk nem lett volna semmi esélye, de akkor is, ha élőben próbál a fiú ismerkedni, akkor talán sikerült volna beszélgetni, de így ugyanúgy idegenek maradtak egymás számára. 

Most tedd fel magadban azt a kérdést, hogy hol jobb ismerkedni, és hogy TE mit vársz el egy fiútól?

Elemezzük tovább azt az elkorcsosult társadalmunkat.

Milyen szerepet tölt be a telefon, az internet, bármilyen közösségi oldal az életedben? Menyi időt töltesz az interneten?

  • Ugye, hogy rengeteg időt töltesz a gép előtt gubbasztva?
  • Ugye, hogy reggel az az első dolgod, hogy felnézz a közösségi oldalakra?
  • Igaz, hogy hamarabb töltesz le egy könyvet pdf formátumban, minthogy felemeld a valagadat és elmenj egy könyvtárba?
  • Valószínűleg egy baráti összejövetelen is gyakran előveszed a telefonod.

Ha ezek illenek rád, akkor te is a többségbe tartozol. És hát...az nem jó.

Szóval, könyörgöm, gondolkodjunk el néha, és tegyük le a telefont. Vagy akár fel is függeszthetnénk magunkat egy hétre a közösségi oldalakon. Sajnos, hamarabb fogják azt hinni a barátaid, hogy meghaltál, vagy kórházban vagy, minthogy eszükbe jusson, hogy talán nem akarsz annyi időt tölteni az interneten.

Most tedd fel magadnak a kérdést, hogy mennyi időt tudnál elölteni internet nélkül!

Ugye, hogy nem sokat?

Ne legyen egy hét, legyen csak egy nap. Oszd meg az ötleted a barátaiddal is, és csináljátok együtt, így nem lesz olyan probléma, hogy keveset beszéltek. Mert így tervezhettek közös programokat is. Vagy, akár kivehetsz egy könyvet a  könyvtárból, és kikapcsolhatod a TV-ét is, leülhetsz egy csésze kávéval, vagy teával, kiülhetsz egy parkba, és kikapcsolódás céljából olvashatsz is. Vagy fejts keresztrejtvényt, vagy faszomtudja, csak ne hagyd, hogy teljesen átvegye az életedet az internet.

Mert ha hagyod, akkor te is egy birka leszel. Akinek nem lesznek saját gondolatai, mert az internet, a média manipulálja. És majd csak azt veszed észre, hogy nem tanultál semmit, hülye vagy, és nem tudod, hogy mihez kezdj az életeddel.

Ne legyél birka kérlek!

A bejegyzést még folytatom. Kicsit más megvilágításból is elemzem a dolgokat.

2016.01.22.

Kezdjük ott, hogy nem minden olyan embert nevezhetünk szinglinek, akinek nincs párja. Mert ez szerintem elég korhoz kötött. Mivel a mai világban, mindenki előszeretettel hívja magát szinglinek, még egy 13 éves kölyök is. De könyörgöm.... 

Mielőtt elkezdenéd cáfolni, amit az előbb írtam, inkább nézz körül. Már alapvető dolognak számít, hogy 13 évesen van facebookod, és ask.fm profilod, ahol a bemutatkozásban az áll általában, hogy szingli.

Tehát úgy gondolom, hogy nem nevezheti magát egy 13, (és a hasonló korosztály) magát szinglinek. Ők még gyerekek. 

Kicsit eltértem a témától. Hogy visszatérjünk rá, megemlítem még egyszer, hogy miről is szeretnék írni.  A szingliség nem egyenlő a magánnyal.

Mert szerintem sokan ezt gondolják.

Általában mindenki előtt a szingli szóról, egy depis fiú, vagy lány ugrik be, aki fagyit majszolva, minden este a számítógép, vagy a TV előtt döglik. Hisz ugyan, ezt nem lehet élvezni.

Pedig van jó oldala is. TÉNYLEG VAN

Ne gondoljátok, ti, akik már boldog párkapcsolatban éltek, hogy a szingliségben nincs semmi jó. Kezdjük ott, hogy rengeteg olyan kapcsolat van, ami csöpög a féltékenységtől. Nagyon elterjedt az az elmélet, hogy ha már párod van, akkor nem mehetsz el bulizni nélküle, vagy egyszerűen NEM IS LÉTEZHETSZ nélküle. 

Rengeteg olyan sztorit hallottam már, hogy a fiú nem engedi el a barátnőjét egy buliba a barátnőivel, vagy egy szülinapra nem mehet el, mert ő se megy. Vagy előfordul az olyan is, hogy elvárja a fiú, vagy a lány, hogy szüntessen meg egy kapcsolatot, egy régi jó barátjával, csak mert neki nem szimpi a tag. Undorító.

Én még örülök is neki, hogy xx évesen még sose volt kapcsolatom, és eltudok menni egy buliba korlétok nélkül. Mert ismerek olyan lányt is, aki még nem volt egyedül, a barátja nélkül buliba. Hát sajnálom is a csajt.

Meg, rengeteg párt ismerek, de egyikre se tudom azt mondani, hogy "na nekem is egy ilyen kapcsolatra van szükségem".

Nem kell korán kezdeni, még mindenki ráér. Főleg fiatalon elsősorban a jövődre gondolj, a tanulmányaidra figyelj, és bulizz, ismerkedj, és élj. Nem mondom, hogy rúgj be minden hétvégén, vagy egyáltalán rúgj be, de nem árt néha elengedni magad. Élj, mielőtt komolyabb kapcsolatba kezdenél!

Pár ok, amiért jó szinglinek lenni:

- Ha buliban vagy, annyit táncolsz amennyit akarsz, annyit iszol amennyit akarsz, nem lesz, aki azt mondja: "édesem, menjünk haza"..

- Elhanyagolhatod a kozmetikust, nem kell mindig toppon lenned, nem kell aggódnod, ha van egy óriási pattanás az arcodon. 

- Annyit mégy el bulizni, amennyit akarsz. Kisebb kalandokat is bevállalhatsz,

-Marad időd a barátaidra, és olyan programokra is, amelyet talán egy pasi nem értékelne túlságosan.

-Bármikor tarhatsz szingli partit. Hisz ha párkapcsolatban élsz, akkor ez picit nehézkes lenne, igaz? :) 

2016.01.22.

Hello mindenki!

(ez az a bejegyzés, amit nem érdemes elolvasni, de mégis szükségesnek érzem)

Először is üdvözlök mindenkit a blogomon. Én, mint valami fanatikus, sorra gyártom a blogokat, viszont egyet se fejezte be még. Általában elkezdem, mert kedvem támadt írni, új gondolataim támadtak, unatkozom, aztán egynéhány bejegyzés után feladom. 

Na mármost, ezt a blogot nem szeretném feladni. Tulajdonképpen úgy jött meg a kedvem, hogy olvastam egy blogot, és annyira megtetszett a design, meg minden, hogy muszáj voltam regisztrálni. És lám, itt vagyok.

Magamról nincs mit írni. Nem vagyok érdekes személyiség, és nem is szeretnék magamról semmit elárulni. Ha van kedved olvasol, ha nincs az se gond, én attól függetlenül még gyártani fogom a bejegyzéseket, és pusztítom a karaktereket. 

Konkrét témája nem lesz a blognak, csak majd megosztom veletek a gondolataimat, olykor zenéket, könyveket, kritikákat, és minden egyebet.

Jó olvasást, kedvesem.

Ezeket a cikkeket olvastad már?